Október 4-én elindul az MNB 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programja az energiahatékony új ingatlanba költözők számára. A friss Magyar Közlönyben megjelentek szerint ehhez a legfeljebb 70 milliós hitelösszeghez nyújthat kamattámogatást a kormány úgy, hogy 10 millió forint erejéig a kétgyerekesek, 15 millió forint erejéig a háromgyerekesek 0%-os kamattal vehetik fel a hitelt, amennyiben a CSOK-ot is igénybe veszik a költözéshez.
Az újépítésű lakások támogatásáról, többek között az új lakások CSOK-járól szóló 16/2016. számú kormányrendeletet módosította a kormány a frissen megjelent, 541/2021. számú rendeletével, ez alapján
AZ MNB REFINANSZÍROZÁSÁVAL OKTÓBER 4-ÉN ELINDULÓ, LEGFELJEBB 2,5%-OS KAMATOZÁSÚ ZÖLD OTTHON PROGRAMON BELÜL NYÚJTHAT A KORMÁNY KAMATTÁMOGATÁST A CSOK-OT IGÉNYBE VEVŐK SZÁMÁRA, ÍGY VEZETVE BE A 0%-OS „CSOK-HITELT”.
Ezt ugyan konkrétan nem mondja ki így a rendelet, de így fogalmaz:
és ebbe a megfogalmazásba az MNB új Zöld Otthon Programja is beleillik, hiszen azt (számukra 0%-os forrásköltségű) jegybanki refinanszírozásból kínálják a hitelintézetek. Ebből is következik, hogy a hitel igénybevételének a feltétele többek között az, hogy legalább BB energetikai besorolású újépítésű ingatlanba költözzenek a hitelfelvevők, és az épület összesített energiaigénye legfeljebb 90 kWh/m2/év legyen.
A most módosított rendelet egyéb szabályai alapján az új, kamatmentes hitelt
A fentiekből az is következik, hogy ha valaki a Zöld Otthon Program feltételei közül valamelyiket utólag nem teljesíti, akkor 3%-os CSOK-hitellé, ha a CSOK-hitel feltételeit, akkor 2,5%-os zöld hitellé válik, ha pedig egyiket sem, akkor kamattámogatás nélküli lakáshitelként kamatozik tovább (és visszamenőlegesen is) a hitel.
A legfeljebb 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Program és a keretében megvalósuló kamatmentes „zöld CSOk-hitel” várhatóan meghatározó lesz az új ingatlanok piacán, hiszen 2022. június 30. után már nem kaphatnak használatbavételi engedélyt a BB-nél alacsonyabb energiabesorolású lakóingatlanok, ugyanakkor ehhez képest némi szigorítást is jelent már az a kitétel, hogy az épület primer energiaigénye legfeljebb 90 kWh/m2/év kell, hogy legyen. A lakáshitelpiacon is jelentős változást hozhat az új termék: a KSH adatai szerint tavaly mindössze 21% volt az új lakásokra felvett hitelek aránya. Építési célra 79, újlakás-vásárlási célra 111 milliárd forintnyi lakáshitelt vettünk fel 2020-ban, a használt lakások vásárlására felvett 636 milliárd forinttal szemben.
Szombathely ügyvéd / ingatlanos ügyvéd /vas megye ügyvéd /jogász szombathely